Javasolt alkalmazás: párologtatásra, aromafürdőhöz-frissít, élénkít, bedörzsölő kézsítéséhez, pattanásos arcbőr tisztítására, borogatásra-kellemesen hűsít, megszünteti a viszketést, arcszesz készítésére
Az illóolaj színtelen, vagy enyhén zöldessárga színű, jellegzetes friss, mentaillattal.
Legfontosabb alkotórésze a mentol (a gyógyszerkönyvünk előírása szerint min. 50%-nak kell lennie), ami mellett a mentil-acetát és a menton említhető még az olaj fontosabb alkotórészeként.
A borsosmentaolaj antimikrobiális, emésztésjavító, epehajtó, görcsoldó, frissítő, helyi érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatásokkal rendelkezik, ezért alkalmazása meglehetősen sokrétű, és az alkalmazott gyógyszerformák is sokfélék. Alkalmazásának egyik legfontosabb területe a különböző emésztőrendszeri megbetegedések (epehólyag-bántalom, máj- és hasnyálmirigy elégtelenség, gyomor- és bélgörcsök, fokozott bélgázképződés, fokozott bélingerlékenység).
A borsosmentaolaj ugyancsak nélkülözhetetlen orvossága a különböző légúti megbetegedéseknek is, melyek kezelésére inhalálószerek, légzéskönnyítő szaunaolajok, köhögés elleni szirupok és kúpok, légzéskönnyítő hatású gyógycukorkák, ill. légzéskönnyítő mellkasi krémek és bedörzsölők alkotórészeként kerül felhasználásra.
A borsosmentaolaj hűsítő, helyi érzéstelenítő hatását mozgásszervi bántalmak és sportsérülések kezelésénél hasznosítják, részben masszázs- és fürdőolajok, részben terápiás céllal ajánlott készítmények (gélek, krémek, kenőcsök, tapaszok) alkotórészeként.
Az olaj hűsítő, értágító és fájdalomcsillapító hatását a migrén kezelésében szintén hasznosítják különböző koncentrációjú bedörzsölőszerek alkotórészeként, önmagában vagy más illóolajokkal társítva.
A borsosmentaolaj enyhén toxikus, nem irritáló, nem érzékenyítő, nem fototoxikus. Belsőleg és külsőleg egyaránt óvatosságot igényel az alkalmazása. Egyik ismert mellékhatása, hogy kisgyermekeknél belélegzéskor (inhalálás) légzésbénulást válthat ki (Kratschmer-Holmgren reflex) és emiatt 3-5 éves korig ellenjavallt a használata az orr környékén, ill. az orrban. Homeopátiás kezelések esetén szintén ellenjavallt az alkalmazása.
